• Hivatalos Wiki
• Mozilla Hack 1
• Mozilla Hack 2

Lucid Lynx annak ellenére, hogy LTS, azaz hosszútávon támogatott kiadás, így inkább a hibajavítások élvezik a prioritást, elég szép listát vonultat fel az újdonságokból.  A megújult arculat részeként, most megérkezett a LiveCD és a telepítés új külsője is.  Számos kritika érte a LiveCD menüjét, hogy nagyon ideje múlt kinézettel bír és, hogy ráférne egy ráncfelvarrás. Azt hiszem mindenki elégedett lehet, mert a grafikusok itt is hozták a szintet. Akkor következzenek a képernyőképek.

Új logó, alul "jelmagyarázat"

Gombnyomásra a régi nyelvválasztó menü

A CD-ről bootloláskor az új Ubuntu logó fogad minket, alul jelmagyarázat, benne egy jelzés miszerint gombnyomásra elővarázsolhatjuk a régről megszokott menüpontokat. Bölcs döntés volt ezeknek az elrejtése, könnyen összezavarhatnak egy kezdő felhasználót.

A régi menü

Új, eddig nem látott képernyő

Viszont nézzük meg, hogy mi történik, ha nem nyomunk semmit. Egy teljesen új képernyő fogad az Ubuntu új arculatának dizájnelemeit magán viselve. Itt van lehetőségünk kiválasztani a nyelvet, illetve, hogy telepíteni szeretnénk a rendszert vagy csak kipróbálni. Az egyelőre angol nyelvű “Try Ubuntu 10.04″, azaz az Ubuntu 10.04 kipróbálása gombra kattintva a szokásos módon telepítés nélkül kipróbálhatjuk az operációs rendszert. A szintén egyelőre angol nyelvű “Install Ubuntu 10.04″ gombra kattintva a szokásos telepítési procedúrán kell átesnünk, a megszokott lépésekkel. Ami újdonság lehet, hogy itt is az új dizájn van jelen, illetve a már tényleges telepítés alatt látható bemutató diák száma is bővült.

Kipróblás gombra kattintva ez a kép fogad

Telepítés közben az időzóna kiválasztása

A telepítés megkezdődőtt, jönnek a bemutató diák

Megérkezett az új dizájn az áprilisban érkező Ubuntu Lucid Lynxhez. A közösség reakciói nagy részt pozitívak voltak a változásokkal. Mindössze egy dolog volt ami több embernek is szúrta a szemét, ez pedig az ablakokon elhelyezkedő gombok jobb oldalról bal oldalra helyezése. Viszont az OMG! UBUNTU! egy olvasója, Alex Eftimie által elkészített egyszerű grafikusfelületű beállítóeszköznek köszönhetően mostantól bárki eldöntheti, hogy melyik oldalra szeretné a gombokat és milyen sorrendben, anélkül, hogy a forráskódot kellene túrnia.

Letöltés

A python script innen tölthető le: window_controls.py

Használat

Letöltés után kattintsunk jobb gombbal a fájlra, majd a Tulajdonságok menüben keressük meg a Jogosultságok fület, ott pedig pipáljuk ki a “Fájl végrehajtásának engedélyezése programként” opciót. Ezután már csak dupla kattintás és indul is az alkalmazás.

A scriptért és a képekért köszönet Alex Eftimie-nek és az OMG! UBUNTU!-nak.

És te hol leszel?

• alapból tiltásra került az SSH 1-es verziója, szükség esetén parancssorból vagy ssh_config / sshd_config fájlok szerkesztésével bekapcsolható
• eltávolításra került a libsectok/OpenSC alapú smart-card kód és implementálták a PKCS#11 protokollt
• elérhető a read-only mód az SFTP szerverben
• tetszőleges umask az SFTP szerverben
• a sftp-client-ben elérhető a TAB-os fájlnévkiegészítés helyi és távoli fájlokon egyaránt
• sftp kliensben megjelent a -h (human readable) kapcsolő támogatása az ls-nél

Közel 15 hónappal a 2008. december 28-i indulása után elérkezett az ideje a Mogorva Mormota első jelentősebb megújulásának. Az oldal célja az volt, hogy naprakészen bemutassa a szabad szoftveres, és azon belül is a GNU/Linuxhoz kapcsolódó fejlesztéseket, eseményeket és új megoldásokat. Mindezt pedig nem titkoltan elsődlegesen Ubuntus szemszögből, lévén az oldal szerzője maga is Ubuntu aktivista. Az indulás óta eltelt időszakban az oldal tematikája és stílusa folyamatosan finomodott, ugyanakkor mindvégig hű maradt a kezdeti koncepciójához: a Linuxos fejlesztések testközelből történő bemutatása, és a hírek egyszerű közlése helyett azok értelmezése, bemutatása és tágabb kontextusba helyezése. Számomra a szabad szoftverek leglenyűgözőbb tulajdonsága ugyanis az, hogy a nyílt fejlesztési modellnek köszönhetően ezek valóban megismerhetők.

Az Ubuntu pedig egy igazán fantasztikus platform mindazok számára, akiket érdekelnek a szabad szoftveres fejlesztések: a PPA tárolók segítségével rengeteg alkalmazásból használhatunk kényelmesen napi frissítésű verziót, ami talán nem mindig stabil, időnként esetleg nem is működik, de nagyon gyakran előfordul, hogy egy délután beküldött kód működését már aznap este láthatjuk. A Launchpadon található hibajelentéseket követve a legtöbbször nem csak az esetleges problémákról értesülhetünk, de a hozzászólásokból arról is nagyon pontos képet kaphatunk, hogy milyen kapcsolódó jelenségeket tapasztaltak más felhasználók, és esetlegesen milyen nehézségeket kell legyőzniük a fejlesztőknek egy-egy probléma megoldásához. Sokszor csak ezen kommentek olvasgatásából jobban megismerhetjük és megérthetjük valaminek a működését, mintha a kapcsolódó dokumentációkban mélyednénk el. Az Ubuntu Planet és a Canonical Voices követésével pedig az Ubuntu mögött álló emberek gondolatait ismerhetjük meg.

Mindazok, akik az Ubuntu iránt érdeklődnek, igazán kényelmes helyzetben vannak: túl azon, hogy az olyan általános informatikai oldalak, mint például a szakmai színvonalát tekintve a világ élvonalát képviselő Ars Technica, rendszeresen és nagyon magas szinten foglalkoznak a disztribúcióval, léteznek kiváló, független blogok, mint például a WorksWithU vagy az OMG!UBUNTU!, amelyek kizárólag Ubuntura specializálódtak, és rendszeresen frissülnek. Ez különösen az OMG!UBUNTU! esetében látványos, ahol nem telik el úgy nap, hogy ne jelenne meg több új bejegyzés. A leggyorsabb és ma már egyértelműen legfontosabb Ubuntus hírforrás pedig egyértelműen az Identi.ca mikroblog Ubuntu csoportja, ahova tényleg minden fontos hír felkerül pillanatok alatt.

Mára az Ubuntu univerzuma olyan méretűvé és jelentőségűvé vált, hogy az önmagában is képes legyen egy weboldalt folyamatosan érdekessé tenni – jól mutatja ezt a fentebb említett két blog sikere is. Ez pedig arra inspirált, hogy a Mogorva Mormota is fókuszálja törekvéseit: ezentúl az oldal kizárólag Ubuntuval foglalkozik. Valójában ennek a változásnak a jelentősége közel sem olyan nagy: bár az oldal korábban érintőlegesen foglalkozott például Fedorával, Mandrivával és olyan kuriózumokkal, mint mondjuk a ttylinux, de alapvetően eddig is az Ubuntus témák voltak meghatározók. Ez a változás természetesen nem érinti az olyan dolgokat, amik bár nem kifejezetten Ubuntu-specifikusak, de Ubuntun is elérhetők: vagyis a jövőben is olvashatunk olyan témákról, mint például a GNOME Shell vagy a btrfs. Szintén nem érinti ez a változás a cikkek látókörét: vagyis a Plymouth ezentúl is a Fedorából származik.

A változással párhuzamosan külsejében és szolgáltatásaiban is megújul a Mogorva Mormota: az új témát a nemrégiben bemutatkozott új Ubuntu arculat ihlette. A korábban kissé nehézkes működésű, alap WordPress galéria helyett mostantól egy sokkal látványosabb és barátságosabb motor szolgálja a képek megjelenítését. Egyszerűsödött a regisztráció is: immáron OpenID használatával is be lehet lépni az oldalon, így akár a Launchpad hozzáférés is használható. Ehhez egyszerűen az OpenID mezőben a Launchpad oldalunk címét (launchpad.net/~felhasználónév) kell megadnunk, majd miután azonosítottuk magunkat, máris hozzászólhatunk az oldalon. Később pedig várhatóan az Ubuntu single sign on is használható lesz azonosításra. Bízom benne, hogy a változások elnyerik majd az olvasók tetszését, és a jövőben is szívesen olvassák majd a Mogorva Mormotát.

Száguldás: 13,5 x 21 cm méretben,  Fabriano 300gr/m2 papírra, St. Petersburg, VanGogh, PannoColor festékekkel, első képem csak WaterBrushal.

Könnyű megszeretni a WaterBrusht (tényleg, nincs magyar neve ?) inkább grafika mint, a klasszikus akvarell festéshez hasonlít. Az ecset mindig nedves, csak rajzolni (bocsánat, festeni) lehet vele. Az elmosott nagyobb felületeteket nehezebb vele megcsinálni, gyorsan és ügyesen kell festeni – főleg úgy, hogy a Fabriano papír gyorsan szárad – több vizet kell hozzáadni. Gyors vázlatok, városi rajzok estén nagyon jó használni, csak festék és waterbrush, és máris kész a mű. Hamarosan jelentkezem városi rajzokkal is, csak kicsit melegedjen az idő.

Körülbelül két hónapja jelent meg az OpenShot 1.0-s stabil változata és most ismét jelentkezik a fejlesztőbrigád az egyre népszerűbb videoszerkesztő új, 1.1-es verziójával. Nagyjából negyven darab hibajavítás és plusz funkció került bele az új kiadásba, többek között a régóta áhított “visszavonás – újra” funkciógombok. Mint minden kiadásnál itt is készült egy bemutató videó, ahol bemutatásra kerülnek az új kiadás újdonságai technikái.

Foglaljuk össze nagy-vonalakban az előző kiadás óta történt változásokat:

• Sebesség. Rengeteg optimalizálás került az 1.1-be. Ennek köszönhetően elképesztő 1300%-kal gyorsabb rendelés előnézetnél és 1000%-os gyorsulás az alkalmazás indulásánál
• Visszavonás – Újra funkciók

• Továbbfejlesztett exportálási ablak – Csak a telepített kodekek jelennek meg ezentúl. Az exportálás befejeztét pedig új értesítés jelzi (libnotify). A legtöbb hiba az OpenShot használatánál a nem telepített kodekek választásából eredt. Ennek hála, most sokkal stabilabb a program.
• Az egyes effektek több példányban felhasználása – A képen látható, hogy ugyanaz az effekt van kétszer használva, csak egyszer kék, illetve zöld árnyalattal.

• Dinamikus csempézés átfedés effektekkel (Brady Bunch stílusban) – A képernyőt feloszthatjuk kisebb részekre, ahol más és más sávokat játszhatunk le egyszerre. Gondoljunk csak bele ez mennyi lehetőséggel kecsegtet.

• Új effektek: Kontraszt, Szélen ragyogás, Telítettség és Rajzfilm hatás.
• Eltűnés / Előtűnés menü – sokkal egyszerűbb ezzel eltüntetni, előtüntetni a klipeket (beleértve a hangot is)
• Címek egyszerű szerkesztése – Használhatja erre az általunk kínált egyszerű eszközt vagy akár az Inkscapet is. Csak jobb gomb a címeken és cím szerkesztése menüpont. Cím duplikálásánál  készít egy új védett SVG fájlt.
• Új gyors-gomb – Csak nyomja meg a ctrl + c kombinációt és az alkalmazás kivágja a klipet ahol a piros csík áll.
• Továbbfejlesztett lokalizáció – Számos gomb, felirat, eszköztipp hiányzott a fordításból. Nem működtek az értékek (pl. bitráta) más nyelven. Ezek javítva lettek, ezáltal kényelmesebbé téve az anyanyelvén való használatot.
• Az időcsík felújítása – Sokkal jobban támogatja, ha nagyon sok sávval dolgozunk. Plusz a csík bal és jobb vége mindig szinkronban marad.
• H.264 támogatás – már Debianon is.
• A teljes lista itt található

Ha tárolóból (PPA) telepítetted az OpenShotot inkább használd a Synapticot a frissítéskezelő helyett. Mert az új verzió néhány új függősséggel érkezik, amik másképp nem települnek. Ez a verzió lesz elérhető a nem sokára megjelenő Lucid Lynx szoftverközpontjából is. Illetve ez lesz az utolsó verzió ami támogatni fogja az Ubuntu 8.04-et, illetve a 8.10-et. A következő kiadás már csak 9.04-es verzión vagy attól újabbon fog működni. Ennek az az oka, hogy a gtkbuilder sem támogatja ezeket a kiadásokat már.

A projekt honlapja itt található. Kellemes videoszerkesztést!

Megjelent az lgfxgears, az új linuxos minibenchmark, melynek célja a glxgears felváltása. Az lgfxgears grafikailag sokkal jobban néz ki, több nagyságrenddel fejlettebb, mint az elődje, továbbá a grafikus vezérlőnek és a drivereknek megfelelően skálázódik a sebessége. Az lgfxgears a Linux mellett még a Windows platformot támogatja, később elképzelhető még újabb platformok megjelenése a támogatottak listáján. Az lgfxgears az összes ismertebb grafikus kártyával maradéktalanul kompatibilis. Amennyiben a grafikus kártya képes shaderek használatára, azokat is kihasználja, amennyiben nem, azok kihagyásával állítja elő a kívánt képet. Az lgfxgears tehát egy igencsak finom és hiánypótló eszköz, remélhetőleg hamar belekerül majd a Linux disztribúciókba is a régi glxgears helyett, vagy mellett.

lgfxgears müködés közben

A magyar fejlesztésű projekt honlapja, illetve az alkalmazás közvetlen letöltése.

(zipbe van csomagolva, mindkét platformon futtatható. A glxgears fájlt kell indítani Linux alatt)

Mint azt már írtam a laptopomon kipróbáltam az Ubuntu 10.04 (Lucid Lynx) alfa 3-as változatát. A frissítés jól ment, egyetlen problémám az X-szel akadt. Mint a későbbiekben kiderül azért, mert Git forrásból fordítottam libdrm-et, amely problémákat okozott a radeon ddx driver betöltése során. Most, hogy a szükségtelen fájlokat eltávolítottam, a radeon driver megfelelő gyorsítást biztosít a Mobility Radeon HD 3470-es laptopba integrált videokártyához, ahhoz, hogy Word of Goo vagy egyéb 3D-s programok (például: Glest), akár Wine alatt is fussanak (például: Bus Driver). A Compiz igen válaszékony, jól reagál. A vidolejátszás jól működik, közepes processzorterheltség mellett. Esetemben DVD: kb 20%, HD tartalom (720p) kb 45%. Hovatovább működik a HDMI kimenet, tehát a kép TV-n is élvezhető, sőt ha rávesszük magunkat egy stabil 2.6.33-as kernel használatára , akkor a HDMI audio kimenet is tökéletesen használható. Kép és hang mind a TV-re.

Technikai részletek:
X.Org X Server 1.7.5
Release Date: 2010-02-16

PCI:*(0:1:0:0) 1002:95c4:1043:19d3 ATI Technologies Inc Mobility Radeon HD 3400 Series rev 0, Mem @ 0xe0000000/268435456, 0xfdef0000/65536, I/O @ 0x00009000/256, BIOS @ 0x????????/131072

Működő KMS
Linux kernel verziók:
2.6.32-15
2.6.33
2.6.33 drmnext (ez utóbbi helyes IRQ kezelést is biztosít)

A fordítócsapat örömmel jelenti be, hogy elkészült a 32. szám magyar fordításával. Ennek a számnak tartalma:

• Hírek
• Parancsolj és uralkodj
• Hogyanok:
  • Programozzunk Pythonban – 6. rész
  • Telepítsük a Chromiumot
  • Offline csomagtelepítés
  • Tökéletes szerver – 2. rész
• Az én sztorim: Tapasztalatok az osztályban
• Az én sztorim: Hogyan lettem Ubuntu Woman
• Különvélemény: Ideje lenne felülvizsgálni a kiadások ütemezését?
• Különvélemény: Mikor fog a Linux végre ráérezni?
• Fókuszban: Music Player Daemon
• Interjú: Roderick Greening
• Levelek
• Hölgyek és az Ubuntu: Emma Jane Hogbin interjú
• Játékok Ubuntun
• Kérdések és válaszok
• Az én Desktopom
• Top5: Médiaközpontok
• Közreműködnél?

Az új szám elérhető a régiek mellett a http://fullcircle.hu oldalon.

Direkt letöltési link:
http://fullcircle.hu/pdf/issue32_hu.pdf

Akadálymentesített változat:
http://fullcircle.hu/odt/issue32_hu.odt

A fordítást a Full Circle Magazin magyar fordítócsapata készítette.

A magazin fordítása elérhető a fent megadott oldalunkon. A 32. szám egyelőre csak innen tölthető le, a fullcirclemagazine.org letöltései között még nem szerepel.

A régebbi számok szintén elérhetők a fordítócsapat fentebb említett oldalán, a fullcircle.hu oldalon, továbbá a Full Circle magazin hivatalos oldalának letöltései között: http://fullcirclemagazine.org/downloads/

Hamarosan jelentkezünk a 33. számmal. A régebbi számok közül ne keressétek itt a 11. számot, hamarosan elkészül ez a fordítás is.

Addig is jó olvasgatást kívánunk mindenkinek!

Mese Budapest XVII. kerületének megpróbáltatásairól és felvirágzásáról.  a tartalom további része »

• Nem, nem ilyen lesz! Esetleg hasonló.
• Igen, tudom, hogy a betűméret itt-ott lehetne kisebb.
• Nem, nem vagdostam ki (azt a szerencsétlen amatőrök csinálják) semmit a hivatalos oldal tervezetéből, csak a színkódokat szedtem le.
• Mivel még nincs meg az új font (március végére ígérik), ezért kerestem valami mást.
• A régi/még mostani logót a wiki oldalról letöltöttem (természetesen svg-formátumban), majd azt biggyesztettem bele egy körbe és kivágtam. Amúgy a külföldi ubuntu-art levlistán arról beszéltek, hogy vissza kéne tenni az emberkés emblémát az Ubuntu szó elé, a szó magasságával megegyező méretben. Szóval még semmi sem biztos ezzel kapcsolatban sem,  ezért nem is csináltam új ubuntu.hu-s logót.
• Nem, nincs még új drupal téma, amit fel tudnánk használni az oldalhoz, ez későbbre várható.
• Az ubuntu.hu design-baszkurálásnak frissítésnek majd a Lucid megjelenése után kezdünk neki (elméletileg).

Az eddig se túl sűrűn megjelenő írások még jobban megritkulnak, ugyanis a laptopom hétfőn szervízbe megy, miután szerdán meghibásodott. Bekapcsolás után rendben megjelenik a BIOS képernyője, majd egy fekete képernyő jelenik meg, a bal felső sarokban egy villogó fehér prompttal. A kézikönyv hibaelhárítással foglalkozó részében ez a második pont, a tanács pedig: szervíz. Tegnap tudtam hazajönni a papírjaért, hétfőn pedig viszem a szegedi szervízbe. A hiba okát nem tudom, szerdán reggel még szabályosan leállt, délután pedig már a hiba miatt nem indult. Remélem gyorsan és könnyen javítható a hiba, mert szükségem lenne a laptopra. Addig is gyakorlatilag minden tevékenységemet fel kell függesztenem.

Újonnan RDS-től kérvényezni lehet egy USB-s modemet, amivel rá lehet csatlakozni világhálóra mindenütt ahol lefedettsége van a 3G hálózatának. Egyedüli feltétel, hogy a nagyobbik bérletnél adják ezt, ami durván 11 RON(~3 EUR) külömbséget jelent, viszont állitólag dupla sebességet igérnek ezért cserébe.

A tegnap háromnegyedórás sorbanállás+papírmunka után kézhez kaptam és “meglepő” módon tapasztaltam, hogy nem megy egyből Ubuntu alatt. Kicsi utánnajárás után rájöttem hogy csak azért nem megy, mert valami érdekes technika segítségével alaphelyzetben egy tárolónak adja ki magát és kell külön szólni neki, hogy viselkedjen modemként. Ez azért van, mert windows alatt alap helyzetben egy táróló egység amin a driver található, és telepítés után a driver megmondja a driver az eszközbnek, hogy viselkedjen modemként. Érdekesség, hogy a Karmic tartalmazza az eszköz driverjét, viszont nem mondja meg az eszköznek, hogy lépjen át modem módba.

Keresgélés után 2 megoldást kaptam és együtesen használom őket, mert bootoláskor az egyik segít, futás közben meg a másik. A modemem típusa: HUAWEI E1750, de valószínü, hogy amit leírok müködik más HUAWEI modeleken is, legalább is olyanokon, ahol az lsusb ehhez hasonló információkat szolgáltat:

Bus 001 Device 004: ID 12d1:1446 Huawei Technologies Co., Ltd.

Tehát akkor jöjjenek a lépések:

sudo apt-get update && sudo apt-get install udev usb-modeswitch

echo ‘SUBSYSTEM==”usb”, SYSFS{idProduct}==”1446″, SYSFS{idVendor}==”12d1″, RUN+=”/lib/udev/modem-modeswitch –vendor 0×12d1 –product 0×1446 –type option-zerocd”‘ | sudo tee  /etc/udev/rules.d/45-huawei1550.rules

sudo nano /etc/usb_modeswitch.conf

Alábbi szöveget be kell pastelni illetve lementeni:

# Huawei E1692
DefaultVendor= 0×12d1
DefaultProduct= 0×1446

TargetVendor= 0×12d1
TargetProduct= 0×140c

MessageContent=”55534243000000000000000000000011060000000000000000000000000000″

CheckSuccess=5

Ezek után:

csatlakoztatni kell a modemet és sudo usb_modeswitch paranccsal életre kelteni

jobb click network manager ikon
edit connections
mobile broadband

Add, és ha minden jól ment ehhez hasonló dolgot kellene mutasson:

Forward
“Romania” utánna Forward
Providernel manualisan “RDS”, Forward
APN-nel beírjuk “internet”
Apply, Connect automatically ha akarjuk bejelöljük, Apply

És ezek után kellene müködjön gond nélkül a modem

Általában ha már bootolás előtt csatlakoztatva van a modem, akkor alapból müködni fog, viszont a bootolás utáni csatlakoztatás esetén kell a sudo usb_modeswitch parancsot használni.

A telefonomon Danger SPL-t használok. Ezzel megspórolok kb. 15MB memóriát, így elférnek az extra flashek a rom-ban. A probléma az, hogy ezzel a firmware a németországból származó qwertz billentyűzetet az amcsi qwerty kiosztásával cseréli fel. Bosszantó, mert nem a megfelelő helyen vannak egyes szimbólumok. kis hackeléssel a kiosztások felcserélhetők, de bosszantó, hogy minden frissítés után újra el kell játszani a procedúrát. Írtam egy kis scriptet, ami automatizálja a tasztatúra-kiosztás cseréjét, és a megfelelő beállításokkal újraindítja a telefont.

A használathoz szükséged van az Android SDK-ra, valamint az sdk tools könyvtárának szerepelnie kell a path-ben! export PATH=${PATH}:~/android-sdk-linux_86/tools

Csupán be kell dugnod a telefon usb-kábelét, és futtatnod a parancsot. A telefon újraindul a helyes kiosztással. Természetesen ha valami balul üt ki, a tied a felelősség, óvatos légy!

Letöltés

I use on my phone Danger SPL. I spare with this 15 MB memory, so I have enough space in the rom for extra flash. But there is a problem: this firmware changes the qwertz layout to qwerty layout. It is annoying the symbols' not being on the appropriate place. With a bit hack the layout can be changed, but this have to be done after every upgrade. I wrote a script which automates the layout changing and restarts the phone with the new configurations.

To use the script you have to install Android SDK, and the folder of the sdk tools have to be in the path: export PATH=${PATH}:~/android-sdk-linux_86/tools

You have to stick the usb cable into your phone and execute the script, then the phone restarts with the appropriate configurations.
Be careful, using the script is your risk and responsibility.

Download 

• Alan Cox, linux kernel-fejlesztő
• Jon "maddog" Hall, Linux International szervezet elnöke
• Mark Shuttleworth, az Ubuntu alapító atyja

1. Leginnovatívabb Open Source / Linux / Free Software project-ért járó díjat az openstreet project kapta, a második helyet pedig megosztva a KDE és a CouchDB nyerte el
2. A nyílt forrást legjobban támogató hardvergyártók 3 díjazottja sorrendben: Intel, AMD, Sun
3. A legjobb szabad forrás alapú megoldások mobilra: Google Android, Maemo, Moblin
4. A legjobb open source firefox plugin az adblock, második a FireBug, harmadik pedig a NoScript lett
5. A cloud computing-ban elért eredményeiért a Xen vehette át a díját
6. Kiemelkedő hozzájárulásukért az  Open Source / Linux / Free Software fejlődéséhez, a Linux Kernel Programozók lettek kitüntetve, akik nevében Hans-Joachim Picht vette át a díjat.

Kedden a Dürer Kertben szülinapi partyt tartok.
Kezdés 19:00
Ajándékot ne hozz, csak gyere el.

SLAPP: stratégiai perek a közérdekű fellépés ellen. Néha ezzel az eszközzel próbálják elhallgattatni az óriáscégek vagy kétes hírű befektetők, korrupt politikusok az ellenük fellépő civil szervezeteket. Az elmúlt hetek példája azt mutatja, hogy ismét ehhez nyúlt néhány gyanús "befektető" és egy polgármester.  a tartalom további része »

Az FSF.hu beadványt készített Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (NFH) annak érdekében, hogy a szabad szoftvereket előnyben részesítő fogyasztók vásárolhassanak operációs rendszer nélküli számítógépeket, vagy ha nincs szükségük Windowsra, akkor visszakaphassák az árát.  a tartalom további része »

Mark Shuttleworth többször is kijelentette, hogy szerinte a legjobb élményt szerinte a Mac OS X, amit én személy szerint erősen vitathatónak találok. A Lucid új kinézete kísértetiesen hasonlít a Mac-nek a kinézetére, a referencia képeken még az ablak gombok is a bal oldalon vannak. Az is igaz, hogy a mai világban az ember nem tud előállítani semmit anélkül, hogy vagy  azt vágják a fejéhez hogy túl radikális vagy hogy koppintás.

Én örülök az új színeknek, sokkal több élet van bennük mint a régi barnában, viszont azért abban nem látok semmi hasznosat hogy alapból az ablak gombjait az ellentétes oldalra rendezték, a legtöbb felhasználónak ez furcsa lesz, és valószínü, hogy az “olcsó OS X koppintás” jelző sok helyen rá fog tapadni az Ubuntu-ra emiat. Személy szerint nem aggódom ezek miat, mert percek alatt átállítom ezeket és nem is szoktam senkinek se a kezébe nyomni egy Ubuntu CD-t mondván hogy “nesze instaláld”. Úgy is vélem hogy az egész világ tanulhatna marketing-et az Almától, lehet a Canonical pont ezt csinála.

Fejlemény:  A gombokat visszatették a jobb oldalra és elméletileg a Lucid már tartalmazza a friss kinézetet.

Fejlemény #2: Már meg is indultak az Ubuntu-t az OS X-el összehasonlító cikkek: http://digitizor.com/2010/03/06/is-ubuntu-having-an-identity-crisis/

"streamci"="native"

A következő cikk volt segítségemre: Wine-reviews

A cikket írta: Bicskás

Az FSF.hu Alapítványt megkereste egy felháborodott szabad szoftver felhasználó. Szeretett volna egy bizonyos notebook típust operációs rendszer nélkül vásárolni egy boltban, de ez az eladók tájékoztatása szerint nem volt lehetséges. Ez a helyzet sajnos többünkkel megtörtént már. Bosszantó, hogy ugyan nem akarjuk használni az előre telepített operációs rendszert és szoftvereket, mégis kénytelenek vagyunk azokért fizetni. Ha a kiszemelt gép csak előre telepített rendszerrel vásárolható meg, akkor nincs más választás. Jelenleg.

Az EU-ban több helyen lehetőség van a felesleges operációs rendszer és a többi előre telepített szoftver árának visszaigénylésére. Célunk, hogy hazánkban is legyen nyitva ez a lehetőség.

A fent vázolt problémával az alapítvány felkereste a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NFH), akik a következőt mondták. A felvetésnek van létjogosultsága, de csak akkor tudnak érdemben foglalkozni vele, ha legalább 50-100 ember találkozott már ezzel a helyzettel és támogatják a beadványt. Ezért gyűjtik azoknak az adatait, akiket érintett vagy hamarosan érinteni fog ez a probléma.

Kérjük, hogy ha szeretnéd támogatni a kezdeményezést, akkor a következő oldalra tátogass el. Ahol miután megadtad az email címed kapni fogsz egy hivatkozást, ott lesz egy űrlap ahol  ki kell tölteni néhány adatot magadról és a vásárlás körülményeiről. Akkor is segíthetsz, ha a körülmények miatt végül is elálltál annak a gépnek a vásárlástól, vagy épp most állsz vásárlás előtt, és most jött szembe ez a probléma.

Jono Bacon, az Ubuntu közösségi menedzserének bejelentésétől hangos a sajtó. Annak ellenére, hogy Mark Shuttleworth célozgatott dizájnbeli újításokra, illetve kiszivárgott belső információk szerint is nagy bejelentésre készült a Canonical. Azt gondolom mindenkit meglepett egy ilyen gyökeres változás. Az Ubuntut eddig jellemző barnás-narancsos színvilágnak búcsút mondunk, amit sokan már régóta áhítottak, és helyét átveszi egy szürkés-lilás-narancsos színhármas. Összességében szépen lett kivitelezve az új arculat, elegáns megjelenést kölcsönöz. Bár több blogom és mikroblogging szolgáltatásban jelentek meg negatív kritikák, talán valamilyen szinten joggal, hogy túlságosan is hasonlít az Apple operációs rendszerérének, a Mac OS X kinézetére, főleg a Snow Leopardéra.

Akkor most nézzük kicsit közelebbről is meg a változásokat. Megújult az Ubuntu logó is. Ez is sokkal elegánsabb látszatot kelt, mint az előző verzió.

Az új fajta Ubuntu logó egyik változata

Változtak a közösségi honlapok logói, fejlécei is:

Közösségi logók, fejlécek

Az Ubuntu XFCE asztali környezettel érkező Xubuntu verziójának logója is előnyére változott.

Xubuntu logó

Az új boot splash kicsit lilás lett az én ízlésemnek, de összességében ez is mérföldekkel ráver az előző verziókra.

Bootol a Lucid Lynx

És végül, de nem utolsó sorban az új téma világosabb és sötétebb változata, hogy mindenki kiválaszthassa a hozzá jobban illőt.

Világos téma

Sötét téma

A további változásokról ezen és  ezen a wiki oldalon tájékozódhatunk. Az Ubuntu dolgaiból egyik legnaprakészebb blog, az OMG! UBUNTU! is beszámolt a változásokról és kiírtak egy szavazást is témában. A kérdés, hogy tetszik-e az új Ubuntu arculat. A bejegyzés írásának időpontjában több, mint 1400-an szavaztak és ezek közül 86%-ának elnyerte a tetszését a változás. Igaz, hogy ez még nem akkora részvétel, hogy messzemenő következtetéseket vonhatnánk le belőle, de úgy néz ki most eltaláltak valamit a Canonicalnál. Izgatottan várjuk a Lucid Lynx érkezését!

"Ezen a ponton már nem tudom követni az Ubuntu One fejlődését és további beépítését. Néha pénzt is kell keresni ;)"

Köszönet a linkért ulysses-nek.

Persze remélhetőleg a fejlesztésre is marad ideje az Ubuntu csapatnak, meg nem is értek túlzottan a szemcukorka-iparhoz, de nekem tetszik az új Ubuntu branding. A régi is tetszett, de ez olyan… 2010. Szép munka.

Kapcsolódó postok:

1. Light.
2. Linux branding.
3. P betűs post.

• Sticky notes-ból való importálás
• nyomtatás
• alap formázás*
• egyszerű, nem számozott listák készítése
• betűk méretének beállítása
• keresés a jegyzetekben (jegyzet címére, benne található szavakra egyaránt)
• "Visszavonás" és "Újra" (undo és redo)
• WikiSzavak (link egy másik jegyzetre, amit akár a szóra kattintással is létrehozhatunk)

• szinkronizálni SSH vagy WebDAV protokollon keresztül
• szinkronizálni az Ubuntu One cloudba
• azonnal felismeri a webcímeket valamint az email címeket
• helyesírás ellenőrzés GtkSpell segítségével
• Pidgin jelenlét figyelése a Galago rendszeren keresztül
• link az Evolution-ben tárolt leveleinkre

• Bugzilla linkek
• időbélyeg beszúrása
• importálás Tomboy-ból :)

Jono Bacon, az Ubuntu community managere ma bejelentette blogjában az Ubuntu új arculatát. Az új téma, ahogy az már Mark Shuttleworth korábbi elejtett megjegyzéséből már sejthető volt, a „fény” köré szerveződik. A Human téma az Ubuntu első kiadásától, a Warty Warthogtól kezdve velünk van, és bár az elmúlt 5 év során több megújuláson esett keresztül, legutóbb éppen az Ubuntu 9.10-es kiadásában, a Humanity ikonok, valamint a sötétbarna címsor megjelenésével, de főbb jellegzetességeit mindvégig megőrizte. Az eddig uralkodó barnás színvilágot egy szürkés-narancsos téma váltja, ami már ismerős lehet azok számára, akik találkoztak már az Ubuntu új, Ubuntu single sign on elnevezésű, egységes bejelentkezési felületével.

Az új témáról készült képernyőképeket nézve egy érdekesség is feltűnik: az ablakok minimalizálására, maximalizálására és bezárására szolgáló gombok átkerültek a bal-felső sarokba. Azt ma még nem lehet tudni, hogy ez a végleges kiadásban is így lesz majd, vagy csak a képernyőképeken szerepel így: várhatóan ebben nagy szerepe lesz majd a közösségből érkező visszajelzéseknek, hiszen sok múlik azon, hogy ezt a változást pozitívan fogadják majd a fejlesztői kiadást tesztelők, vagy épp ellenkezőleg, tömegesen követelik vissza a gombokat a jól megszokott helyükre. Az új artwork megjelenése még egy kérdést felvet: mi lesz az elmúlt 5 évben már jól megszokott, és talán meg is szeretett Human témával? Nos, valószínűleg emiatt nem kell aggódnunk, hiszen az Ubuntu universe tárolójában mai napig megtalálható legacyhuman-theme az utoljára az Ubuntu 5.10-es kiadásában használt régi Human téma, így jó esély van rá, hogy a jelenleg használt Human téma is tovább él majd, bár további frissítésekre már nem igazán számíthatunk, hacsak a közösségből valaki saját kezébe nem veszi a dolgot.

A Lucid Lynx kiadási ütemterve, ahogy arról már korábban is írt a Mogorva Mormota, eltér az eddig megszokottól: ennek egyik legfontosabb jellegzetessége, hogy az ütemtervben ezúttal nincsenek az artworkre vonatkozó határidők. Az egyetlen, ami valamennyire ide kapcsolódik, a User Interface Freeze, ami holnap, azaz március 4-én lesz: ez azonban elsődlegesen nem a megjelenésre vonatkozik, hanem a rendszer funkcionalitására: vagyis ilyenkor már illik egy gombnak ott lennie és azt csinálnia, amit majd a véglegesben is fog. Éppen ezért arra vonatkozóan sincs igazán támpontunk, hogy az új artwork mikor kerül be az Ubuntu fejlesztés alatt álló kiadásába, és mikorra nyeri el a rendszer a (közel) végleges formáját. A legvalószínűbbnek azonban az látszik, hogy az új téma már az elkövetkező napokban bekerülhet a Lucidba.

Mostanában több 2.1-es romot is kipróbáltam a kis G1-emen, több kevesebb sikerrel működtek is. Viszont a mindennapi használtara sajnos kevésnek bizonyultak. Fagyások, lassulás, összeomlások... Most viszont kipróbáltam KingKlick KiNgxKxlicK AOSP 2.1 nevezetű romját. Gyors, stabil, még hackelni sem kell hozzá. Működnek a Live hátterek, teljesen használható. Egyedül a videofelvétel nem működik, de ez a G1-ek és a 2.1-es firmware összeférhetetlenségéből adódik. Én ezt ajánlom!

[ROM] [v1.6.1][FAST][STABLE] KiNgxKxlicK AOSP 2.1 "Updater Comin" 02/15/10 12:25amPST 

 
Update:

Bekerült az Ubuntu fejlesztés alatt álló kiadásába, a Lucid Lynxbe az Ubuntu One Music Store zeneáruház. A szolgáltatás a Canonical és a 7digital együttműködéseként jött létre, és az előzetes, talán kissé pesszimista spekulációkkal ellentétben úgy tűnik, hogy Magyarországról is elérhető lesz. A közelmúltban RicsiPontaz blogja többször is foglalkozott a témával magyarul, így ha valaki nem olvasta a március elsején megjelent GYIK-et vagy a március harmadikán megjelent újabb bejegyzést, annak most érdemes ezt újra elolvasnia, hiszen nagyon jól összefoglalja a lényeget. RicsiPontaz blogját amúgy is érdemes követni (vagy a Magyar Ubuntu Planetet, ahol szintén olvashatók az írásai), hiszen nem ritka, hogy az Ubuntuval kapcsolatos hírek, érdekességek az ő blogjában olvashatók először magyarul, röviddel az angol nyelvű megjelenést követően. Ennek megfelelően ebben a cikkben igyekszem feleslegesen nem ismételni azt, ami már nála megjelent, ha viszont valaki még nem olvasta a fentebb linkelt bejegyzéseket, annak most feltétlenül érdemes ezt bepótolnia.

Az Ubuntu One Music Store egy újabb kereskedelmi szolgáltatás az Ubuntun belül, a Karmic Koalában debütált Ubuntu One része. A két szolgáltatás nem csak gazdasági értelemben kapcsolódik össze, hanem technikailag is, hiszen mint az már a legutóbb is szóba került, a szolgáltatás segítségével vásárolt zenéink automatikusan szinkronizálódnak is a gépeink között az Ubuntu One segítségével, így bárhol tudjuk azt hallgatni. Annál is inkább, mert az Ubuntu One Music Store-ból elérhető zenék nem használnak DRM (Digital rights management) technológiát, vagyis szabadon és jogszerűen átmásolhatjuk például az MP3-lejátszónkra, vagy kiírhatjuk CD-re, hogy a jó öreg asztali HiFi berendezésen hallgassuk.

Egy bejegyzés szerint, ami Alan Pope blogjában jelent meg, a szolgáltatás 5 régiót különböztet meg: Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Németország, az EU maradék része és a világ maradék része. Amennyiben Magyarországot az Európai Unióhoz sorolják (ami azért elvárható már így, hat évvel a csatalkozásunk után), akkor ugyanolyan feltételekkel vásárolhatunk majd legálisan zenéket, mint egy francia vagy finn állampolgár. Ez a 7digital osztrák részlegének áraiból kiindulva a gyakorlatban azt jelentheti, hogy például a Nightwish Dark Passion Play albumáról egy-egy számot megvásárolhatunk egy Euróért (nagyjából 270 forintért), vagy az egészet egyben 10 Euróért (vagyis kb. 2700 forintért). Ez az ár persze nem tud versenyezni az illegális letöltés ingyenességével, viszont ugyanez az album boltokban már 4000 forint felett van CD-n, ami különösen akkor sok, ha nekünk valójában nincs is az egészre szükségünk, csak egy-két számot szeretnék róla a gyűjteményünkben tudni.

Az Ubuntu One Music Store több okból is fontos a Canonical üzleti stratégiája szempontjából: egyrészt mindenképpen vonzó lehet a potenciális felhasználók számára, hogy immáron Ubuntu alatt is ugyanolyan egyszerűen vásárolhatnak legálisan zenét a lejátszóból, mint ahogy ezt például MacOS X alatt is megtehetik az iTunes segítségével. A legális vásárlási lehetőség vonzereje pedig folyamatosan nő, hiszen egyre gyakrabban hallani olyan híreket, hogy jelentős szigorítások várhatók az illegális letöltések visszaszorítására. A másik ok, ami miatt az Ubuntu One Music Store fontos szerepet tölthet be a Canonical stratégiájában, az az, hogy ez egyben fontos bevételi forrást is jelenthet a vállalat számára. Bár a 7digital és a Canonical közti üzleti megállapodás részletei nem ismertek, azt azonban jó eséllyel feltétezhetjük, hogy a Canonical részesedik az eladott zeneszámok utáni bevételből. Ez pedig hozzájárulhat az Ubuntu fejlesztési és támogatási költségeinek finanszírozásához, valamint segíthet abban, hogy a vállalat önfenntartóvá válljon, és ne szoruljon Mark Shuttleworth anyagi támogatására.

Alan Pope,  hivatalos Ubuntu tag posztolt egy érdekes hírt a blogjában. Már írtam a Lucidban debütáló zeneáruházról, viszont arról nem esett szó, hogy az eddigi privát béta tesztelést hamarosan felváltja egy nyitott, bárki számára hozzáférhető tesztelési fázis. Alan blogjában bemutatja hogyan hozhatjuk létre a saját Ubuntu One fiókunkat, amely elengedhetetlen lesz a teszteléshez. Ha azzal meg vagyunk és megnyílik a béta, a következőképp tudunk belépni a zeneáruházba.

Indítsuk el a Rhythmboxot

A Lucid Lynx alaptelepítésében a Rhythmbox zenelejátszó programból érhetjük el az áruházat. De mint írtam ez egy bővítménynek hála hamarosan változni fog és több alkalmazást fog támogatni. Az elindításhoz egyszerűen kattintsunk a Rhythmboxban a “Stores” (áruházak) menü alatt található Ubuntu One-ra.

Ez a menüpont csak a béta megnyílása után lesz elérhető, egyelőre még nem fogod megtalálni!

Ubuntu One áruház a Rhythmboxban

Mielőtt megnyílna a béta tesztelés, fontos egy-két dolgot tisztázni:

• A zeneáruház még nincs kész! Ennek megfelelően érdemes kezelni, sajnos előfordulhat, hogy összeomlik, illetve nem sikerül a vásárlás. Ezért kérjük mindenki körültekintően használja!
• A kinézet még csak kezdetleges, ez meg fog változni a végleges kiadásig.
• Nem minden zene érhető el minden országban. Ez nem az Ubuntu vagy a Canonical hatásköre. A zenék különböző licencűek, melyek más és más országokban érhetőek el. Három csoport van. Az első az UK, US és Németország, itt minden zene elérhető. A másik kettő az EU és a világ többi része, itt néhány kiadó zenéi nem érhetőek el.
• A hibákat a Rhythmbox plugin vagy Ubuntu One Client tools launchpad oldalra kéretik jelenteni.

• Quadro FX 880M,  GeForce GTS 350M,  GeForce GTS 360M videókártyák támogatása
  
• javítva a GLX_NV_present_video eszközt használó programok bezárása után fellépő bug
  
• javítva az X szerver összeomlását eredményező bug, amikor az nvidia-settings nem az aktív terminálból indul
  
• javítva a néhány notebooknál fellépő bug, ami által nem tudták a fényerőt állítani
  
• javítva az installer bug, ami a következő hibaüzenettel tért vissza:
  

WARNING: Unable to perform the runtime configuration check for library'libGL.so.1' ('/usr/lib/libGL.so.195.36.03'); assuming successful installation.

• javítva a G-Sync stereo synchronization helytelen működését okozó bug, a frame lock engedélyezésénél
  

Már számtalanszor adtam helyzetjelentést a 100 paper cuts projekt, Lucidos állomásáról, itt az ideje, hogy ránézzünk újra. Jelenleg 75 paper cut-ot sikerült kivégezni a százból. Magyarán  háromnegyede készen van a kitűzött célnak, 25 darab van vissza a bűvös százhoz. Egy körülbelül ötvenes listából válogathatnak még a hibavadászok ezen szám eléréshez. Viszont jó néhány kijavítása prioritást fog élvezni, hiszen holnapután, csütörtökön elérkezünk a Lucid Lnyx fejlesztésének egy újabb mérföldkövéhez, a felhasználói felület fagyasztásához. Innentől semmilyen felületi javítás, értsd gombok, feliratok, menük és ehhez hasonló elemek nem kerülhetnek bele a Lucidba. Szóval most ezekre a bugokra kell koncentrálni, a többire sokkal több idő van.

Itt a visszamaradottak listája: Launchpad 100 paper cuts

A Magyar Természetvédők Szövetsége elítéli az EU új egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa, John Dalli által a mai napon bejelentett döntést, amely zöld utat ad a génmódosított burgonya termesztésének.  a tartalom további része »

Elérhető a Kiadványkészítés OpenOffice.org Writer szövegszerkesztővel című könyv előzetese. A könyv összefoglalja a magyar nyelvű kiadványok készítésének legalapvetőbb tudnivalóit, és hogy hogyan lehet vagy érdemes az OpenOffice.org Writerrel kiadványokat készíteni. A könyv jelenlegi fejezetei: Betűk és sorok, Címsorok, Tartalomjegyzék, Listák és felsorolások, Oldalstílusok, Lábjegyzetek, Automatikus javítás, Szövegblokkok, Sablonok, Stílusok, Fődokumentumok. A könyv 0.1-es változatának elkészítését az FSF.hu Alapítvány és az Open SKM Kft. támogatta.

A könyvhöz szorosan kapcsolódnak olyan fejlesztések, amelyek célja az OpenOffice.org ellenőrzése, javítása és kiegészítése egy még teljesebb magyar honosítás elkészítése céljából. Példa erre, hogy az OpenOffice.org legújabb magyar helyesírási szótára felismeri, elválasztási szótára pedig helyesen választja el a magyar szavakat unicode-os f-ligatúrákkal is. A közeljövőben várható egy a magyar nyelv vonatkozásában valószínűleg legteljesebb szabad betűkészlet kiadása is (a könyv Linux Libertine betűkészletének bővített és javított változata), valamint az automatikusan kiválasztott a/az névelős kereszthivatkozások könnyen kezelhető megvalósítása az OpenOffice.org-ban.

• kernel frissítve lett a linux-2.6.32.9-es verzióra
• mozilla firefox 3.6
• zfs fájlrendszer támogatása a zfs-fuse 0.6.0-án keresztül
• fsarchiver frissítve 0.6.8-as verzióra, így javítva lett a samba megosztásokra való mentéskor fellépő bug
• parted 2.1-re frissítve, ez már támogatja az 512 bájtnál nagyobb szektorméretet
• új opciók a betöltéshez, úgy mint:
  • nbdboot=ip:port - NBD-ről bootoláshoz (NBD - Network Boot Device)
  • nfsboot=ip:/path - NFS-ről bootoláshoz (NFS - Network File System)
  • isoloop=xxx - bootolás iso fájlból, a grub2 segítségével

Négy új téma kapott helyett az Ubuntu alatt telepíthető közösségi csomagban (sudo apt-get install community-themes), illetve az eddigi négy téma is kisebb ráncfelvarráson esett át. Azonban egyik új téma bekerülése sem okozhat túl nagy meglepetést a Lucid Lynx dolgaiban járatos olvasóknak, hiszen mindegyik témáról már többször volt szó különböző oldalak, blogok hasábjain. Akkor vessünk is egy pillantást a jövevényekre

Az első egy sötétebb téma, jó alternatíva lehet a Dust vagy az Impression leváltására. Azon felül saját Coogle Chome téma is letölthető hozzá.

Wasp-Murine

Wasp-Murine

A második téma elég érdekes színvilággal érkezik, a túl világos megjelenése sokak számára lehet túlságosan rikító. Véleményem szerint nem fog túl nagy rajongó bázisra szert tenni. De plusz egy téma mindig elfér.

Kin

Kin téma

A következő témáról esett talán a legtöbb szó az utóbbi időben. Így nem is írok róla mást. Jöjjenek a tények, azaz a képernyőkép

Homosapien

Homosapien

És végül, de nem utolsó sorban a Breathe közösségi ikon témát használó negyedik befutó

Sorbet

Sorbet

Összességében elégedett lehetünk hiszen mindegyik téma szépre sikeredett, így most már elég sok igényes témából választhatunk. Reméljük az alap Human témát is sikerül kipofozni a Lucid megjelenéséig.

Mint tudjuk a Lucid Lynxben számos érdekes újítás mellett helyet kap az Ubuntu One Music Store is. Nem régiben megjelent a projekt wikioldalán egy GYIK, azaz Gyakran Ismételt Kérdések szekció, ezzel összefoglalva az alapvető tudnivalókat, illetve eloszlatva a tévhiteket. Álljon itt ennek a fordítása:

Ubuntu One Music Store a Rhythmbox lejátszóban

Mi lesz a zeneáruház neve?
Angolul Ubuntu One Music Store néven lesz elérhető, magyarul még nem tudni. Én személy szerint az Ubuntu One Zeneáruház mellett tenném le a voksomat.

Hogyan lesznek elérhetőek a népszerű zenék Ubuntu alól?
Az elsődleges cél, hogy minél nagyobb választékból lehessen vásárolni, a második, hogy az Ubuntu felhasználók a világ minden részéről elérjék ezeket a zenéket.  Partnernek a 7digital-t választottuk. Ennek az oka, hogy az ő kínálatuk érhető el a világ legtöbb országában DRM (digital rights management) nélkül.

Mely asztali alkalmazásból lesz elérhető az zeneáruház?
Az Ubuntu alapértelmezett zenelejátszójából, a Rhythmbox-ból lesz elérhető. De mivel tisztában vagyunk vele, hogy az emberek más programokat is favorizálnak, készülni fog egy beépülő bővítmény, amely további lejátszókkal is müködni fog. Már több alkalmazás, Banshee, Amarok, plusz pár további  lejátszó fejlesztői beleegyeztek. További információért lépjen kapcsolatba az Ubuntu One Music Store csapattal.

Mennyire különbözik ez a Jamendo-tól vagy Magnatune-tól?
A Jamendo és Magnatune továbbre is marad a Rhythmbox-ban. Kiváló források creative common és nyílt licencű számok beszerzéséhez. Viszont az Ubuntu One Music Store kínálatában más licencű számok lesznek megtalálhatóak. Ezek tipikusan azok a zenék lesznek, amit egy zenebolt polcain is keresne, csak mindössze letölthető formában.

Mik a technikai részletei az Ubuntu One Music Store-nak?
A számok jó minőségű 256 kbps (néha még jobb) MP3 audio kódolásúak, DRM (digital rights management) nélkül. Az MP3 megvásárlása feljogosítja:

• kiírhatja CD-re, ahányszor csak akarja
• bármilyen számítógép, bármilyen szoftverével lejátszhatóak, persze ami támogatja az MP3 lejátszást
• szinkronizálható bármilyen MP3 képes készülékre, például hordozható lejátszóra

Előfordulhat, hogy WMA formátumban találhat rá néhány albumra. Már dolgozunk ezek eltávolításán, türelmüket kérjük. Addig is kiszűrhetőek ezek a kereső funkció használatával.

A számok semmiféle beépített vízjellel nem lesznek ellátva!

Néhányan szerették volna a számokat más formátumokban is, például Ogg Vorbis vagy FLAC. Egyelőre erre nincs lehetőségünk, de a Canonical a továbbiakban is keresni fogja a lehetőséget a számok minőségének javítására.

Mik a “rendszer követelmények”‘?
Ha a számítógépe képes az Ubuntu 10.04 futtatására, a Rhythmbox telepítve van (alapértelmezetten igen), képes hanglejátszásra és internetkapcsolattal is rendelkezik, minden követelménynek megfelelt és készen áll az Ubuntu One Music Store használatára.

Képes leszek a letöltött számokat az iPod-omon vagy más hordozható lejátszómon hallgatni?
Az MP3 formátum széles körben támogatott a hordozható lejátszóknál, így például az iPod-nál is. A Rhythmbox a legtöbb ilyen lejátszóval bármiféle konfigurálgatás nélkül egyből működik,  a  Rhythmbox bővítmény (libgpod) például elérhető iPod-okra.

Milyen funkciók találhatóak meg az Ubuntu One Music Store-ban?
Az Ubuntu One Music Store megfelel egy zeneáruházzal szembeni elvárásoknak.

• Keresés előadó, album és szám szerint
• Ajánlások és műfajok böngészése
• Új albumok és számok minden héten
• Egy praktikus bevásárlókosár
• Számos fizetési mód támogatása

Hogy kapcsolódik az áruház az Ubuntu One szolgáltatáshoz?
Egy Ubuntu One fiók szükséges a vásárláshoz. A One fiók természetesen ingyenes és jár hozzá 2 GB személyes cloud technológiára épülő tárhely is. A megrendelt számok automatikusa leszinkronizálódnak minden számítógépe között és belekerülnek a Rhythmbox lejátszóba. A vásárlók egy új lejátszólistát fognak találni ami tartalmazza a megrendelt számokat. Természetesen egy böngészőből is hozzáférhet a számaihoz, akárcsak a többi, Ubuntu One tárhelyén tárol fájljához.

Az Ubuntu One Music Store Ubuntu One-ba integrálása egy fajta biztonsági mentés szolgáltatás is a vásárlóknak, köszönhetően az autószinkronizálásnak.

Fontos megjegyezni, hogy az Ubuntu One szinkronizálása nem támogatja azon felhasználókat akik proxy szerveren keresztül csatlakoznak az internetre. Ellenben a számokat letölteni és manuálisan hozzáadni a  Rhythmbox lejátszólistájához ők is képesek lesznek.

Mit jelent az “x letöltése maradt”?
Az Ubuntu One Music Store partnerétől háromszor van lehetőségünk ugyanazt az egy megvásárolt számot letölteni a számítógépünkre. Ez a limit elég arra, hogy ha véletlen letörölnék a vásárolt zenéket, akkor újból letöltsük őket, akár további két alkalommal is. Az Ubuntu One számítógépek közötti szinkronizálása ebbe nem számít bele, tehát azt bármennyiszer megtehetjük. Mindössze a letöltés gombra kattintva változik a számláló, ennek a számát jelzi a kérdésben említett érték.

Mely országokból van lehetőségünk vásárolni?
A legtöbb szám helyhez kötött licencű (általában országonként változik). Ezek a területek az Egyesült Királyság, Egyesült Államok Németország hármasa, az Európai Unió (Németországot és az Egyesült Királyságot kivéve) és a világ többi része (az Európai Unión és az Egyesült Királyságon kívül). Az EU-s áruházban vásárlók elérhetik a négy fő kiadó választéka közül kettőét. A világ áruházat használóknak lehetőségük van a független számok vásárlására. Míg az első területekről vásárlók minden számot elérhetnek. A Canonical elemezni fogja az EU-ból, illetve a világ más részeiről tett vásárlásokat, hogy mely országok irányába éri meg nyitni és letölthetővé tenni az összes licencű számot. További információkért kövesse az Ubuntu One blogját.

Az Ubuntu közösség független művészei, hogyan érhetik el, hogy a dalaik belekerüljenek az áruház kínálatába?
Az Ubuntu One Music Store nagyszerű lehetőségeket kínál az Ubuntu közösségnek, szeretnénk, ha a tagok képesek lennének saját munkáik közé tételére (különösen, ha Ubuntu-n készültek). A zeneáruház partnere, a 7digital, számos digitális terjesztővel áll kapcsolatban. Az alábbi listában felsorolunk párat, akikkel kapcsolatfelvétel után elintézhető a 7digital katalógusába, illetve az Ubuntu One Music Store-ba kerülés.

• ioda
• The Orchard
• FUGA
• CI
• D23

Találtam egy hibát vagy igényem lenne egy plusz funkcióra, hogy tudom jelezni ezt?
A hibákat, illetve a funkció kéréseket az Ubuntu One Music Store projekt-nél jelezheti, a Launchpad-on. A fejlesztők figyelemmel kísérnek és elolvasnak minden üzenetet.

Hol találok segítséget?
A vásárlói támogatás a Súgó gombra kattintva érhető el az Ubuntu One Music Store-ból.

Hogyan telepíthetem és tesztelhetem az áruházat?
Az áruház még nincs kész széles körű tesztelésre. További részletekért kérjük kövesse az Ubuntu One blogot.

Indul a frissítés után újraindítás. Kíváncsi vagyok mi lesz ebből.

Csak felmerült bennem, mert úgy tűnik KDE4 óta ezt már nem lehet használni.

"Az IIPA tagja többek között a Business Software Alliance (BSA), az Amerikai Mozgókép Szövetség (MPAA) és a Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA). A szervezet által nyilvánosságra hozott 498 oldalas (!) dokumentumban több olyan ország neve is szerepel, amelyek az érdekvédők szerint csak elégséges mértékben vagy egyáltalán nem védik a szerzői jogokat. Ez önmagában még nem lenne érdekes, az viszont már annál inkább az, hogy az IIPA javasolta, hogy azokat az államokat is vegyék fel az új feketelistára, amelyek nyíltan támogatják vagy maguk is használják a nyílt forráskódú szoftvereket. A szövetség álláspontja az, hogy ezeket az országokat különösen meg kell figyelni."

http://www.sg.hu/cikkek/72793/rossz_az_aki_nyilt_forraskodu_szoftvereket_hasznal_vagy_tamogat

Szabad a teszt:

ftp://ftp.devall.hu/kami/320win/

Verespatak megmentéséért küzdő erdélyi barátaink az Avatar módosított előzetesén keresztül mutatják, hogy számukra ezt a film egyáltalán nem fikció.  a tartalom további része »